A lakásfelújítás lehet az építőipar húzóágazata?
Mi lesz az elöregedett lakásállománnyal?
A lakóingatlanok életkora országosan 40-50 év között van.
A lakások jelentős százaléka felújításra szorul, és egyre emelkedik azok száma is, amelyeket már nem lehet vagy nem érdemes felújítani. Mivel a korszerű, jó állapotú lakásokra egyre nagyobb igény mutatkozik, a hangsúly a lakások felújítására terelődik.
Sokat hallani arról, hogy az új lakások, a lakóparkok építése még mindig mélyponton van. Igaz az ingatlanpiacon növekedett valamelyest a kereslet az új lakásokra, de ettől még nem lesz robbanásszerű növekedés a lakásépítéseknél. A lakásépítések válság előtti szintjét elérni nincs esélyünk jó pár évig.
A befektetés célú lakásvásárlások máris emelkedést generáltak a lakásfelújítások számában, de ennél több lakást kellene felújítani. A lakásfelújítás lehet a megoldás a lakásérték megőrzésére, a lakossági életminőség javítására, és a lakásigények kielégítésére. A felújítások számának nagyfokú növekedéséhez azonban a puszta óhajnál több kell.
A legnagyobb szükség a felújítások finanszírozásánál van.
Nagyobb állami szerepvállalásra és olcsóbb hitelezési konstrukciókra lenne szükség. Ezt szajkózzák jó ideje a szakemberek, a szakmai és a civil szervezetek is. Talán meghallják egyszer az illetékesek.
Az is igaz, hogy az energetikai pályázatok, és a családi otthonteremtési támogatás is igyekszik segíteni a lakásfelújításokat is, de ez minőségében és mennyiségében is kevés. A lakástulajdonosok számára az egyszerű, könnyen igényelhető komplett finanszírozási formák lennének a megfelelőek. Ennek lehetne a része az energetikai, és a szociális támogatás, az olcsó egyszerűen elérhető rövid, vagy közepes lejáratú hitel.
Az elöregedett lakásállomány adott, a felújítási igény is megvan, egy kis jól megtervezett állami segítséggel komoly építőipari húzóágazattá válhatna a lakásfelújítás. A megnövekedett lakásfelújítások az építőipar gyártói és forgalmazói iparágát is helyzetbe hozhatná, az áfa bevételekről nem is beszélve.